Bonilevine: Why Tiger Why

Első klipjük kapcsán a Bonilevine főbetyárával, Iklódi Tomival beszélgettünk.

Fadedsun: Milyen jelentősebb inspirációitok voltak (és főként nem zenékre gondolok) a klip és az EP elkészítéséhez?
 
Iklódi Tomi: A húszas éveim második fele egy igencsak izgalmas időszak volt számomra, mert akkoriban kezdtem el önismerettel foglalkozni és azt hiszem, bőven volt mivel melózni. Leküzdöttem egy rakás félelmemet, ami akkoriban sok mindentől visszahúzott, nem hittem magamban, féltem az ismeretlen helyzetektől és sokszor esett meg velem, hogy nem mertem továbblépni. Aztán valahogy 25 körül elegem lett ebből az állapotból és szépen lassan, a legkisebb dolgoktól elindulva leszámoltam ezeknek a gátaknak a nagy részével. Benne lenni ebben tök érdekes, idén lettem 30 éves és bőven van még tennivaló, bár azt hiszem, hogy ez a folyamat nem nagyon fog véget érni, mindig lesz valami, amin érdemes lesz csiszolni. Ez az egész helyzet ihlette a Why Tiger Why-t, a 22-23 éves önmagamról szól, bizonyos sorok pedig az ezt követő időszakra vonatkoznak. Az EP többi dala is ezt a vonalat követi, talán kicsit specifikusabban belementem helyzetekbe: a Sleepwalker témája az, hogy mi magyarok bele vagyunk keseredve az életbe és beérjük kevesebbel, a Hidden Agenda szövegét pedig az ihlette, mit és hogyan viszünk el magunkkal a családunktól.

FS: A klip főszereplője egy tigris, aki láthatóan fél minden felkínálkozó lehetőségtől, holott a tigris általában az erő és vakmerőség szimbóluma, tudatos volt ez az ellentmondás?

IT: Abszolút, szerettem volna valami olyat, ami nagyon nyomatékosan szemlélteti az ellentétet. Véletlenek márpedig nincsenek: egy áprilisi próbánk során még zenekarnevet kerestünk magunknak és valamelyik random band name generator kidobta, hogy “Why Tiger Why”. Kereken egy óráig így is hívtak minket azon a napon, de végül rájöttünk, hogy ez mégsem szerencsés választás (a Bonilevine-t legalább még kimondani is nehéz LOL). Nekem viszont annyira tetszett ez a kérdés, hogy az akkor már vázlatosan meglévő nótára megírtam ezt a refrént, a szöveg többi része pedig szépen kikerekedett magától. Innen már egyértelmű volt, hogy a klipbe egy tigrist akarunk, ez szimbolizálja, hogy a belső korlátok mit tudnak tenni a legerősebbnek tűnőkkel is.

FS: Lesz nagylemez? Ha igen mikorra várhatjuk?

IT: A következő EP-t idén decemberben kezdjük rögzíteni négy dallal, három angol és egy magyar szöveggel. Nagylemezt mindenképpen akarunk, de szerintem az még 2022 végefelé lesz esedékes. Rajta vagyunk az ügyön!

FS: Csináltok még klipeket az EP dalaiból?
 
IT: Nem tervezünk, szövegvideó viszont esélyesen érkezni fog legalább egy nótára. A fókusz már a következő munkán van egyébként, játszuk is a dalokat élőben, tök jók a visszajelzések – reméljük, hogy ez felvételen is működni fog!
FS: Mesélj egy kicsit az EP-ről, hangzás ügyileg egy makulátlan grunge soundot hallunk, hol vettétek fel és ki keverte az anyagot?
 
IT: Korábbi zenekaraimban (Marmunsk, Luauna) mindig egyben feljátszós megoldást választottunk. Megvolt a lendület, a dinamika, a kosz, és egy nap alatt felrántottuk mindig 8-9 nóta alapját, második nap megvoltak a pluszsávok és az énekek, aztán mehetett keverésre. Élveztem ezt nagyon, de az utómunka során kevesebb a mozgástér az áthallások miatt, illetve a csapatdinamikát nagyon meg tudja hajlítani, ha ugyanabból a nótából az ötödik take is rosszul sül el, és mondjuk jön a ráfeszülés. Amúgyis valami újat akartam beadni már, így döntöttem a sávonkénti feljátszás mellett: a gitárokat a próbatermünkben vettem fel, a dobot az Echo Recordingban, az éneket tanáromnál, a Subscribe/USEME-ből is ismert Csongor Bálintnál (óriás kösz neki az énektémáim gatyába rázásáért!), a basszsugitárt pedig egy szál dróttal otthon nálam. A célom az volt, hogy mindent úgy rögzítsünk, hogy az utómunka ne okozzon fejfájást, minimalizáljuk már az elején az összes zavaró frekvenciát ahol lehet, így bőven szántam időt a teremben gitársound-megfejtésre, EQ-zásra (nagy köszönet ezért barátomnak, a MADMIKE-os Csatáry Ádámnak), egy rakás mikrofonozási ötlettel mentünk dobot felvenni, és talán a legnagyobb szabadság a basszussal volt. Keverésben oktatóm és barátom, Paczári Károly volt mellettem. Jópár évtizede van a szakmában, baromi jó magyar lemezek kerültek ki a keze alól, Presser, Charile, Tátrai, Hobo például. Nagyon élveztem vele a munkát, maximális szakmai tisztelettel nézek rá.

Legközelebb a Robotban csíphetitek el a zenekart December 17-én!

 

…és akkor tekintsük meg ezt a friss ropogós klippet!

Írta:Petróczi-Farkas Ádám
Fotók:Bikali Sándor, Gyöngyösi Viktor
Tags, ,