Bonilevine: Torture Device - Premier

Erőteljes, ugyanakkor érzelmekkel átitatott új EP-t hozott nekünk a Bonilevine, lássuk mit mond Iklódi Tomi az új cuccról, és mik voltak az én első benyomásaim.

Az első dolog, ami egyből szembeötlött, mikor elkezdtem a Tortue Device-t hallgatni, hogy nem csak az előző EP-hez képest, de úgy átalánosságban is mennyire kurvajól szól a cucc, pedig a srácok a dobok kivételével mindent Iklódi Tomi otthoni stúdiójában vettek fel. A keverésért megint az énekes gitáros úriember volt a felelős, Paczári Károly segítségével élve, az éneksávok gyártásában pedig Csongor Bálint nyújtott asszisztenciát.

A nem is olyan régen megjelent bemutatkozó EP, a Shameful Delight is remek anyag volt, de a Torture Device egyszerűen az összes létező módon előrelépést jelent. A dalok határozottabbak, még dögösebbek, mint múltkor, a szövegek jelentőségteljesek, és könnyű velük azonosulni, főleg egy adott életszakasz perspektívájából. Nekem nagyon tetszik ez az út, amire most a Bonilevine rálépett, ahogy a súlytós, tökös riffek kísérik a grunge-os témát, miközben szenvedélyes hangulatot árasztanak a dalok. Nekem az alapvető grunge-os inspirációkon túl érződik egy erős Helmet-hatás is a számokon… hálistennek!

Nézzük mit szól mindehhez a frontember, Iklódi Tomi:

“Az első kislemezt amikor ősszel kihoztuk, egy bemutatkozó anyagnak szántuk, de mi sem gondoltuk volna, hogy mennyi jó visszajelzést fogunk kapni és hogy az embereknek ez frankón tetszeni fog. Az első két bulinkon nagyon sok olyan hallgatót ismertünk meg, akik tényleg a zenénk miatt jöttek el és folyamatosan biztattak minket, hogy vegyünk fel amit tudunk, mert keveslik a három megjelent dalt. A felvételi recept adott volt, így januárban nekiláttunk az ügynek. Kiss Gabival nagyon szeretünk együtt dolgozni az Echo Studio-ban, Csongor Bálint pedig töménytelen segítséget adott nekem az ének- producerelés szempontjából. Paczári Karcsival pedig nagy megtiszteltetés együtt keverni, az ő nevéhez fűződik egy rakás jó lemez, például Charlie-tól, Tátraitól vagy a Pressertől.

Az öt dal fő témája akörül forog, hogy milyennek látom a világot 30 éves fejjel (Headlights), arról hogy rettegünk a változástól, túlagyalunk mindent pedig ezzel csak magunknak ártunk (Torture Device), arról, hogy az emberi kapcsolataink mennyire összetettek (It’s Just a Phase Baby), mennyire függenek ezek a kapcsolatok attól, hogy önmagunkat mennyire találjuk meg adott élethelyzetekben (Lámpaoltás), és hogy mit okoz az, ha elengedjük a gyeplőt és átadjuk magunkat a félelmeinknek, illetve gyengeségeinknek (A vitamin leér). Az elmúlt két év őrülete a COVID-dal, az óriási médiamanipulációval és a különböző nézőpontok totális háborújával nekem meggyűlt a bajom olyan szempontból, hogy sokszor nehéz volt stabilnak maradni. Leginkább ez az érzés adta meg a dalok alaphangulatát.

Örömmel látom ugyanakkor, hogy a grunge, mint műfaj újra népszerűvé válik az USA-ban, és szeretnénk idehaza is ezt a dolgot előtérbe helyezni. Hatásaink közül mindenképpen kiemelném a Nirvanát, a Silverchair-t, a Screaming Trees-t, a Soundgarden-t és a Failure-t. Hallgassatok rá a kislemezre és találkozzunk május 14-én a Riffben!”

Szóval hadd szóljon most az otthonokban ismét a Grunge, itt a linken megtaláljátok a lemezt Bandcampen!

Írta:Petróczi-Farkas Ádám
Zenekari fotó:Bikali Sándor